Rohamsisakok-Stahlhelm
Sisakok- Stahlhelm
A 2. világháború idelyén Németország által használt rohamsisakok falytáit M1935, M1940, M1942 és az úgynevezett Fallschirmjager stahlhelm (ejtőernyős sisak) nevekkel különböztetjük meg. Gyárilag az Apfel Grün RAL6011(Apple Green, vagyis Almazöld) árnyalatú szinnel kerültek a csapatokhoz, ez alól a légierő volt kivétel, náluk ugyanis a Feldblau RAL6015 ( a Luftwaffe által használt úgynevezett Tábori kék) volt a hivatalos árnyalat. A háború előrehaladtával azonban a katonák sisakjuk karbantartása céljából kénytelenek voltak személyesen megoldani az újra festését, ami éppen kéznél volt (készültek egyszinűek, vagy terepminták ecsettel és ráfújással). Ezt a jelenkor hagyományőrzöi a Feldgrau Dunkel RAL6006 (személyi és egyéb felszerelés szine) felfestésével oldják meg, terepszin variációknak pedig fel lehet használni az egyébként járművekre gyártott festékeket. 1942-től pedig sisakhuzatokat kezdtek gyártani terepszinű (a terepszinekkel foglalkozó cikkekben bemutatott) anyagokból. Ezen kivül készültek még spárgából, drótból, vagy úgynevezett csibedrót keritésből is egyedi alkotások.
M1935
1934-ben vizsgálat indult egy jobb védelmet biztosító acél sisak kifejlesztésére hogy megszülessen egy a régi M1916/18 sisak formáját megtartó modell. A cél az volt hogy ellássák vele nem csak a Wehrmacht és az SS egységeit, hanem a rendőrség, a tűzoltóság és a pártszervezetek alakulatait is. Az Eisenhüttenwerke Thale cég vállalta az előzetes vizsgálatot és a prototípus tervezését. A hadsereg hivatalosan is elfogadta a sisakot 1935.június 25-én. Az alapvető tervezés hasonló volt az I. világháborús sisakhoz, annak ellenére, hogy még kompaktabb, könnyebb súlyú, és egy új megjelenést képviselt a növekvő Wehrmachtban. A sisak több szakaszban készült anyaga molibdén-acél volt. Külön-külön kis csőszegecsek léptek a helyébe a nagy szellőzőnyílásnak, amely az első világháborús sisak jellegzetessége volt. A sisak széle továbbra is peremezett volt. Az M1935 megkapta a frissített M1931 vonalvezetési rendszerét, valamint egy újonnan kifejlesztett állszíjat. Az új, görgős-csatos stílus megtalálható a korábbi átmeneti sisakon is. 1935. Július elején az M1935 átkerült a beszerzési hivatalba a hadsereg és a haditengerészet Berlini központjába. Az M1935 sisakot viselték a világháború kitörésekor, rendszerben maradt egészen a háború végéig. Közel 1.400.000 M1935 sisakok gyártottak a sisak bevezetését követő első két évben. A Luftwaffe M1935 sisakok jellemzője a Feldblau RAL6015 festés, a Luftwaffe sas és a nemzeti színű matrica.
M1940
Az M1940 sisak. 1940 márciusát követően kezdték újratervezni a gyártási folyamatot, már több beépített automatizált préselési technikát alkalmaztak. Az első sisakok csak egy matricát kaptak a sisak bal oldalán. 1943-ban a gyárban alkalmazott matricát megszüntették annak érdekében, hogy megfeleljenek a Wehrmacht megrendelésének. A Sisakok jellemzői, a hengerelt szélek és a szegecselt szellőzőrostélyok. Festése Feldblau RAL6015. Ezt a tipust a legnagyobb terjedelemben a Luftwaffe alkalmazta.
M1942
Az utolsó háborús frissítésre a sisakon 1942.júliusban történt átfogó szerkezetátalakítás keretében történt. A peremezés a sisak szélén megszűnt az egyszerűbb gyártás érdekében. 1942. Augusztus 1-én kerültek az első M1942 sisakok a termelésbe. Ebben az időben, már a standard sisak négy egyszerű lépésből készült,forró acélból préselik a kívánt formát. A régebbi kemencében edzett folyamat helyébe lépett ez a gyorsabb és hatékonyabb módszer. Sok M1942 sisak viseli a nyomát ennek a gyors, meleg sajtolás által készült technológiának. Az M1942 sisakot nagy tömegben gyártották, egészen 1944 végéig és 1945 elejéig, amikor már fogytán volt a nyersanyag. Kezdetben sisakok kaptak egy második matricát. A Luftwaffe matrica a sisak bal oldalán. 1943-ban megszűnt a másik pajzs, a költségek csökkentése és a gyártásra fordított idő javítása miatt. Az M1942 sisakok színe FeldgrauDunkel (Dark Fieldgray) RAL6006 egyfajta sötét árnyalatú szürkés zöld szin.
M1938 Fallschirmjager helm
Az ejtőernyősök jellegzetes sisakja. Nem más mint az M1935 módositott változata. A sisak peremét elhagyták, a belsejét kipárnázták, a stabilitását pedig az Y formályú álszij biztositotta.